2012. szeptember 22.

Útravaló: "Te irányítod az érzelmeidet, vagy az érzelmeid irányítanak téged?"

Érzelmek, érzések… Kevés dolognak van ekkora hatása és ereje az életünkben. Ha jól érezzük magunkat, el se tudjuk képzelni, hogy az élet még ennél is jobb lehet. Ha rosszul érezzük magunkat, akkor olyan, mintha az egész világ ellenünk fordult volna. Az érzések olyanok, mint a hullámok: úgy tűnik, a semmiből jönnek elő, belénk csapnak, és mire felocsúdunk és éppen feltápászkodnánk, már ott jön a következő.

Nincs kétségem afelől, hogy tudod, miről beszélek. Ahogy pillanatnyilag érzed magad, meghatározza, hogyan olvasod most a szavaimat:
Ha nagyon elfoglalt és fáradt vagy, akkor az elméd hajlamos elkalandozni, és lehet, hogy arra sem emlékszel, mit olvastál az imént.
Ha megbántottak, vagy haragszol, akkor valószínűleg éppen nem mosolyogsz, és lehet, hogy már napok óta nem nevettél egy jót, vagy nem érezted jól magad.
Ha magányos vagy és úgy érzed, az emberek nem becsülnek meg, akkor kapásból el tudnál nekem sorolni öt okot, miért érzed úgy, hogy senki sem törődik veled.
De szeretném, ha tudnád, hogy több vagy annál, mint amit érzel! Az érzéseid nem határozhatják meg, hogy ki vagy!

Fontos tudnunk, hogy Isten adta az érzelmeinket. Tehát nem az a megoldás, hogy megszabadulunk tőlük, és úgy élünk, mint egy robot. Isten azt akarja, hogy élvezzük őket azáltal, hogy mi irányítjuk őket és nem azok minket.

Sok-sok éven keresztül az érzelmeim irányították az életemet. Annyira voltam közel Istenhez és annyira voltam szellemileg érett, amennyire éreztem. Ez tulajdonképpen azt jelentette, hogy majdnem mindig nyomorultul éreztem magam. Ebben a nyomorúságos időszakban az volt a legrosszabb, hogy úgy éreztem, hogy nem kellene így éreznem. Csalódtam magamban. A gondolat, hogy „Mi a baj velem?”, mint egy megakadt lemez újra és újra játszódott a fejemben.

Ilyenkor az érzések uralmuk alá hajtottak. Annyira kicsinek és tehetetlennek éreztem magam. Olyan, mintha az ember teljesen ki lenne szolgáltatva az érzéseinek, amik, mint a hullámok, ide-oda dobálnák. Amire ilyen helyzetben szükség van, az egy horgony - és nincs biztosabb, elmozdíthatatlanabb szikla, mint Isten Igéje. Ha elkezded alkalmazni az Ő Igéjét az érzéseiddel kapcsolatban, akkor a dolgok megváltoznak.

Amikor tudatosult bennem, hogy Isten nem a tökéletes teljesítményem, vagy a tökéletes érzéseim miatt fogadott el, hanem azért, mert Jézus Krisztushoz tartozom, akkor abbahagytam önmagam ostorozását. Végül sikerült a megakadt lemezt is leállítanom a fejemben – nem azért, mert úgy éreztem, hanem azért, mert Isten azt mondta. Isten Igéje ezt teszi: jobban megismered Istent, ezáltal jobban tudsz bízni Benne, mint az érzéseidben.

Csak azért, mert egy bizonyos módon érzel, még nem kell behódolnod azoknak az érzéseknek. Lehetetlen élvezni az életet, ahogy Isten szeretné, hogy tegyük, ha az érzések rabja vagy. Hagyd, hogy Isten Igéje irányítsa az életedet, és ne az, ahogy éppen érzel, és hihetetlen békességet és örömöt fogsz megtapasztalni.

Joyce Meyer
Magyar fordítás: ahitatok.hu

Ajánljuk a szerzőtől egyik korábbi útravalónkat is, a Sértődöttség elengedéséről.
Gy. L. hídépítő

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése