Nemrég írtunk egy cikket a
2014-es Szélrózsa helyszínének, a soltvadkerti Büdös-tó környékének bemutatásáról.
Ezt itt olvashattátok. Hamarosan a
híres cukrászdáról is fogunk közölni egy külön cikket. Most
magáról a városról is írunk egy rövid ismertetőt, hogy mindenki képben legyen a történetet és a nevezetességeket illetően.
Ismerjétek meg Soltvadkertet!
Soltvadkert a Duna-Tisza közén, a Kiskunsági Nemzeti Park szomszédságában az 53-as és 54-es közutak kereszteződésében fekszik. Vonattal a Budapest–Kelebia-vasútvonalon érhető el. Kb. 7500 lakossal rendelkezik.
A várost 1900-tól nevezik
Soltvadkertnek, előtte
Vadkert volt a neve, amely az itteni erdők-mezők egykori gazdag állatvilágára utal. Az alapításra emlékeztető
1376-os évszám a város címerében is látható.
A török hódoltság idején ez a vidék elnéptelenedett, lakatlan pusztává vált. A gazdálkodás fellendítése érdekében az 1740-es évek elején először
német és szlovák, majd magyar családokat telepítettek az
Orczy-birtokra, akik kitartó munkával termékeny területté tették a napsütötte homokbuckákat. A szorgalom tehetséggel párosulva nemzedékről nemzedékre szállt, mely
virágzó szőlő- és gyümölcskultúrát teremtett. Ma is ez biztosítja a lakosság nagy részének megélhetését.
Az egyik legszebb középület a volt
Lukács-kúria, a mai városháza, amely az 1820-as években épült. Számos emlékmű és szobor állít emléket az elődök helytállásának. A város műemlék épületei
a barokk református templom (1794),
klasszicista evangélikus templom (1836) és szintén klasszicista
római katolikus temetőkápolna (1847).
Az evangélikus templomról itt olvashattok bővebben. Egyházunk óvodát és iskolát is működtet a városban.
Az üdülőszezonban tartott rendezvényeket –
horgászverseny, országos motoros találkozó, bor- és sörfesztivál – több tízezren látogatják.
A város legrangosabb szórakoztató rendezvénye az októberi
többnapos Szüreti Fesztivál, amelynek gazdag kulturális- és sportprogramokkal.
A város határában található a Vadkerti-tó már a múlt század elejétől is kedvelt fürdőhely, több mint 50 hektáros vízfelülettel és környezettel szolgálja az üdülők, a horgászok és az
idei Szélrózsa résztvevőinek szórakozását. A város egyik legnagyobb nevezetességéről, a
Szent Korona Cukrászdáról még írunk majd külön is.
A hely híres szülöttei a
Frittmann testvérek, akik 2007-ben az Év borásza díjat is kiérdemelték. Boraik közül érdemes néhányat kóstolni, kínálatukban megtalálható a
Cserszegi fűszeres, Rajnai rizling, Chardonnay, Ottonel muskotály, Kékfrankos rosé, Kékfrankos, Oportó, Kadarka, Merlot és
Cabernet Sauvignon is. Rajtuk kívül talán még
Szávay Ágnes teniszezőt ismerhetitek többen Soltvadkertről.
Néhány szóban a távolságokról és arról, hogy miért érdemes kerékpárt hozni a mostani Szélrózsára. Bár a távolságok gyalog is megjárhatók, a tó és a város, illetve Soltvadkert és Kiskőrös között is jó, aszfaltozott kerékpár út van. A kempingtől 1,3 km-re van egy nagyon jó vendéglő és egy gyerekgokart pálya, városközpont (cukrászda, evangélikus suli, templom, sportcsarnok) 3,7 km, a vasútállomás pedig 5,3 km. Kiskőrös, Petőfi szülővárosa pedig kerékpárral 12 km. Az idei 10.
Szélrózsára biciklitúrát is szervezünk, melynek kiindulási pontja a
Tolna megyei Váralja, az 1996-os első Szélrózsa helyszíne.
Erről bővebben itt olvashattok. A július 16-20-ig tartó Szélrózsáról általában pedig itt.
Ismerkedjetek a várossal, aztán vegyetek részt a nyári fesztiválon, hogy együtt tölthessük el azt az öt napot. :)
forrás: wikipedia, soltvadkerti honlapok
Gy. L. hídépítő
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése